Négy kiló körüli fizetés, munkaerőhiánnyal Kiemelt

Értékelés:
(0 szavazat)

Mi az?

Aki az informatikus állásokra tippelt, annak jár a vállon veregetés. Míg azt gondolnánk, az informatikus képzés évről-évre egyre menőbb a fiatalok körében és a legnagyobb tolongás itt van az egyetemi férőhelyekért, és a még betöltetlen állásokért, a valós adatok pont az ellenkezőjét mutatják: hatalmas munkaerő-piaci vákuum alakult ki az utánpótlás hiánya miatt.

 

Programozó legyek vagy IT?

Az idősebbek, az Y-generáció középmezőnye talán még emlékszik rá, milyen nagy hype vette körül az informatika tanulást és oktatást a kétezres évek elején – jelen cikk írója akkoriban még az általános iskola padját koptatta. Akkor úgy is tűnt, pár éven, talán egy évtizeden belül az osztályok fele az informatikus pályát választja. Ez egy természetes folyamat része volt, hiszen az internet, az informatikai eszközök ezredfordulós robbanásával egészen új iparág kezdte kinőni magát. Ebből a szempontból érthetetlen, amit a Világgazdaság frissen megjelent cikkéban lehet olvasni: vagyis, hogy tavaly a hazai informatikai munkaerő-piacon 22 ezer állás lett betöltetlen!

 

A Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatóját is idézi, akinek elmondása szerint ez a szám idén nőhet is, hiszen a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) szakokra első helyen idén alig mintegy ötezren jelentkeztek. Mindeközben pedig az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.

 

Csökkenő számok, növekvő bérek

Hiába a magas fizetés és a jó elhelyezkedési esélyek, a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya. 2001 és 2014 között a jelentkezők száma kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre), és ez az arány jellemző a felvételt nyert hallgatók esetében is, miközben óriási, 52%-os lemorzsolódással lehet számolni. A hallgatók többsége már a második évben úgy gondolja, hogy nem éri meg elvégezni a szakot. Ehhez nagyban hozzájárul az eszközállomány gyors elavulása, amely egy olyan szakon, mint az informatika végzetes következményekkel járhat. Ne feledjük, 2011 óta eszközbeszerzési tilalom van érvényben.

 

Ez a hiány azonban nagyban hozzájárult a bérek növekedjéséhez. Olyannyira, hogy a bankszektor után már az IT-szektor fizet a legtöbbet, miután tavaly 8-10 százalékos bérnövekedés volt tapasztalható az ágazatban.

 

Már nem csak a tapasztalat szakemberek, hanem a friss diplomások után is kapkodnak a nagy cégek. Egy junior szoftverfejlesztő például 410 ezres kezdő fizetésre számíthat, amely megemelkedhet 600-900 ezresre is, vezető beosztásban pedig lehet akér 1,1 milliót is.

 

Alternatívák

A probléma kezelésére több alternatív lehetőség kínálkozik. Egyrészt a magáncégek megragadták a kínálkozó alkalmat, megjelentek a piacon olyan magáncégek, amelyek az intézményes kereteken kívüli képzéseket kínálnak. Ilyen például a volt infromatikai cégvezetők által alapított, a Codecool. Bár a tandíj általában borsos, egy 18 hónapos intenzív képzés, akár a másfél milliót is elérheti, van lehetőség rá, hogy a tandíjat a képzés elvégzése után, az első fizetéstől törlesszük vissza, ha pedig három hónapig nem sikerül állást találni, ki sem kell fizetni a tandíjat.


Aki mégis a klasszikus papír alapú megoldásban hisz, annak sem kell messzire mennie a tudás megszerzéséért, Szegeden és Debrecenben például már megkezdődött az amerikai EPAM Systems által szorgalmazott fejlesztés, amely duális képzést indít a helyi egyetemeken, emellett saját képzési programján, az EPAM Akadémián belül olyan kurzusokat indított, amelyek pár éves gyakorlattal rendelkezőkből faragnak néhány hónap alatt a cég igényeinek megfelelő szoftverfejlesztőket. A Magyar Telekomnál úgy gondolják, hogy a fiatalok motiválása és inspirálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben kedvezőbb munkaerőpiaci kép rajzolódjon ki. A tavaly ősszel indult és az idei iskolaszezonban is folytatódó „Legyél te is informatikus!” programban a vállalatcsoport önkéntesei járják az iskolákat, hogy bemutassák a hivatásban rejlő karrierlehetőségeket.

(Világgazdaság)

©2021 Zsiráf Diákmagazin - Készítette: Zsiráf Kreatív Ügynökség

Keresés