×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 116

Minek számítanak a passzívos hallgatók? Kiemelt

Értékelés:
(0 szavazat)

 A DiákÉSZ és az ISZOSZ válaszokat keres.

Az iskolaszövetkezetek várják, lesz-e következménye dr. Székely László ombudsman intézkedésének, amelyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez és a NAV elnökéhez,  dr. Vida Ildikóhoz fordult, hogy „a fiatalok munkavállalásának elősegítése érdekében kezdeményezze a hallgatói jogviszonyukat szüneteltető fiatalok iskolaszövetkezeten keresztül történő munkavállalására vonatkozó jogszabályok módosítását, összehangolását”. A NAV elnökénél az Alapvető Jogok Biztosa a fenti témában a jogértelmezési és ellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatát kérte.

 

Miközben a 25 év alattiak körében a munkanélküliség kiemelten magas (meghaladja 28%-ot) közben évente 25.000 diák öngondoskodását teszi lehetetlenné az a joggyakorlat, amely szerint a tanulmányaikat szüneteltető nappali tagozatos hallgatók nem élhetnek a többi diákot megillető jogukkal, nem vállalhatnak munkát a számukra legális pénzkereseti lehetőséget biztosító iskolaszövetkezetekben. Miközben a passzív félév a munkatapasztalat megszerzését kellene, hogy szolgálja, hazánkban ezt nem támogatják a jogszabályok, hanem ezeket a képzettséggel még nem rendelkező fiatalokat magára hagyva, növelik a munkanélküliek táborát, s teszik lehetetlenné számukra a tanulmányok folytatását.

 

Kinek jó, ha a szervezett formában végezhető, legális és adózott munka helyett ezek a fiatalok a feketemunkások táborát gyarapítják?  Ha a megfelelően szabályozott és ellenőrzött diákokra szakosodott iskolaszövetkezetek helyett a diákok kétségbeesésükben a külföldi munkavégzést választják? Ezzel a kérdéssel évek óta nem foglalkozik egyetlen politikai erő sem, pedig olyan fiatalok tízezreinek segíthetnének az életén - külön anyagi kiadások nélkül (hiszen a nappali tagozatos diákokkal azonos ellátásra így is jogosultak a tanulmányaikat felfüggesztők), akik értelmes munka mellett adót is fizetnének a költségvetésbe, s talán javítva elhelyezkedési esélyeiket befejeznék elkezdett tanulmányaikat. Amit főleg anyagi okok miatt kénytelenek megszakítani.

 

A DiákÉSZ és az ISZOSZ, az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervezetei az okokra és a következményekre keresték a választ az év végén zárult felmérésükben, amelyet a Szinapszis Kft. készített. Néhány jellemző adat megdöbbentő és aggasztó képet fest a passzív tanulók helyzetéről. Legtöbben anyagi okok miatt kénytelenek szüneteltetni a tanulmányaikat (47%), s a szüneteletetés legfontosabb célja a pénzkereset. Érdekes adat, hogy tanulmányi okok miatt a megkérdezettek 25%-a kénytelen megszakítani a tanulást, ami az előző szám közel fele. A sajátos helyzetre jellemző, hogy az érintettek közel a fele azt sem tudja, milyen jogai vannak, mi a státusza. Bár a passzívos diákok 70%-a munkával szeretne pénzt keresni, közülük 8% talált a helyzetének és elvárásainak megfelelő állást.

 

Az egyik legmegdöbbentőbb adat, hogy 76 %-uk korábban diákként már dolgozott valamelyik iskolaszövetkezetben, ahol évek óta nem kaphatnak munkalehetőséget, aminek oka, hogy a NAV álláspontja szerint ők csak főállásban foglalkoztathatók. A diákok 91 százalékának véleménye szerint nem kellene tiltani a passzív félévesek iskolaszövetkezeten keresztüli munkavállalását, hiszen ezek a vállalkozások segíthetnek az elhelyezkedésben, azzal hogy direkt diákoknak szóló állásajánlatokat kínálnak.

 

Az iskolaszövetkezetek a versenyszférában képesek pénzkereseti- és munkatapasztalat-szerzési lehetőséget biztosítani tagjaik részére olyan partnereiknél, ahová az utcáról bekopogtatva egyetlen diákot sem vesznek fel. Vajon hány passzívos diáknak tudna értelmes munkát adni az a szektor, ahol évente 130.000 diák kap iskola mellett bizalmat és tapasztalatszerzési lehetőséget? Azok között a diákok között, akik dolgoztak a tanulmányaik alatt, az iskola befejezését követően csupán 15% a munkanélküliség. Ez a szám jelzi a hungarikum védjegy megszerzésére készülő szektor hatékonyságát. Ezt az eredményt magukért tenni akaró fiatalok érik el, piaci keretek között. S közben rendesen befizetik az adót, legálisan dolgoznak. S közülük 14% ott helyezkedik el, ahol diákként dolgozott.

 

25.000 ember, aki boldogan adózna, ha dolgozhatna. 25.000 olyan nappali tagozatos diák, aki anyagi okok miatt nem tud tanulni. 25.000 diák, akik jelentős részének lenne esélye diákmunkásként, akár kvalifikáltabb munkát is végezni. 25,000 jogaiban korlátozott fiatal. Nem hiányoznak valakinek? Vajon számol valaki a passzív félévesekkel is? Felelősnek érzi magát valaki értük? Eddig egyedül az alapvető jogok biztosa fejezte ki felelősségét irántuk.

Az iskolaszövetkezetek Magyarországon igazi hungarikumként 30 éve bizonyítják létjogosultságukat (minden eddigi magyar kormány támogatásával) a junior enterprise-ok világpiacán. Hazánkban évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.

 

©2021 Zsiráf Diákmagazin - Készítette: Zsiráf Kreatív Ügynökség

Keresés