A konnektoron innen és túl Kiemelt

Értékelés:
(0 szavazat)

Energetikai sorozat - 3. rész

Miközben szeretnénk megvédeni tevékenységünk káros hatásaitól a Földet, elvárjuk, hogy számítógépeink, okos telefonjaink, vagy éppen, elektromos autóink mindig rendelkezésünkre álljanak, sőt, még azt is, hogy a konstruktőrök és gyártók újabb és újabb digitális csodákkal lepjenek meg bennünket. 

 

A kütyüvilág kihívásai: Hektikusság és rugalmasság

A számítógépes rendszerek, a nagy érzékenységű digitális rendszerek nagyon érzékenyek a feszültségszintre és a frekvencia értékekre. Ezek szempontjából különösen fontos tehát, hogy a villamos energia amellett, hogy folyamatosan, megszakítás nélkül minden időpillanatban rendelkezésre kell, hogy álljon, 10-15 százalék közötti tűréshatárral mindig ugyanazon frekvencián, ugyanazon a feszültségen érkezzen a fogyasztókhoz. /A három fázisú fogyasztók 0,4 kilovolton, az egyfázisú fogyasztók 240 Volt névleges feszültségen dolgoznak, a szabványos frekvencia pedig, Európában 50, míg az Egyesült Államokban 60 Hz./  A fogyasztás hektikussága, kiszámíthatatlansága nem könnyíti meg a helyzetet, szinte lehetetlen megmondani előre akár csak pár nappal is, hogy adott időpillanatban mennyi energiára lesz szükség. A biztonságos energiatermelés feltételének maradék nélküli teljesítése tehát - tekintettel digitális eszközeink érzékenységére - elengedhetetlen, ugyanakkor nem kis kihívás az energiaszektor szereplőinek. Különösen komoly fejtörést okoz a megújuló energiák kezelése, mert ezek termelése nem irányítható, tárolásuk pedig, technikailag bonyolult, drága, illetve csak részben megoldott.

 

Energiatermelés, szállítás, tárolás, avagy, mi van a konnektoron túl?

Az erőművi technikák-technológiák energia átalakító technológiák. A villamos energiát nukleáris technikákkal, illetve, primer energiahordozók átalakításával – szén, a kőolaj és a földgáz, illetve a biomassza, napenergia, és szélenergia átalakításával erőművekben állítjuk elő. A hagyományos erőművekben elégetjük a fosszilis bázisú primer energiaforrásokat – vagyis, a szenet, kőolajat és a földgázt. Az égés során keletkezett hővel forralunk fel vizet nagy nyomású és magas hőmérsékletű gőzt állítunk elő, és a hő energiájával a gőzturbina tengelyével összekapcsolt villamos generátort forgatva állítjuk elő a villamos energiát.

 

A fosszilis primer energiák átalakítása értelemszerűen nagyobb környezetterheléssel jár, mint a megújuló energiákra alapuló erőművekben történő energiatermelés. Azt azonban nem lehet állítani, hogy ezeknek nincsen ilyen hatása, hiszen az időjárás függő energiaforrások csak akkor állnak rendelkezésre, amikor süt a nap, vagy fúj a szél.  Ez pedig, azt jelenti, hogy megtermelését követően tárolni, szállítani kell, és ennek is vannak környezeti hatásai. Tökéletes megoldás tehát nincsen, de az odafigyelés, az erőforrásainkkal való ésszerű gazdálkodás mindig helyénvaló nemcsak a gazdaságban, de a háztartásokban is.

 

A sorozat folytatódik...

 

 

A sorozat korábbi részei:

1. Spórolj az energiával!

2. Sztárszerepben a villamos energia 

©2022 Zsiráf Diákmagazin - Készítette: Zsiráf Kreatív Ügynökség

Keresés