Juszt is színházba megyünk! Kiemelt

Értékelés:
(3 szavazat)

Gyömbérsörrel koccintunk

Nehéz a mostani időkben pozitívnak maradni és csak a szépet, csak a jót látni és keresni a dolgokban. Így örömmel osztom meg veletek Erzsébet és párja, István történetét, hogy Ti is erőt meríthessetek belőle. Ők a példa arra, hogy karantén ide vagy oda, a kreativitás és a pozitivitás mindenek felett győz.

 

Borús fejjel lapozgattam az internetet, megszokásból, várva, hogy történjen már valami, mikor egyszer csak belebotlottam egy kedves posztba a Spirit Színház oldalán. A megosztásban egy idős ám lélekben gyermekien derűs pár írta le élményeit. Mióta a színházak bezártak és bevezették a kijárási korlátozásokat, Erzsébet és István élete is teljesen megváltozott. Mivel külön háztartásban élnek, a jelenlegi helyzetben nem tudnak találkozni és a korábban aktív, kultúrában gazdag programjaik is elmaradnak, vagy lehet, hogy mégsem? A pár ugyanis gondolt egyet és „juszt is színházba megyünk” felkiáltással átszervezte eddig megszokott programjait az online térbe. Hogy hogyan is kell ezt elképzelni? Erről már Erzsébet maga mesél Nekünk.

 

„Kiválasztunk közösen egy előadást, olyat amely mindkettőnk ízlésének megfelel.Felvesszük a színházba járós ruhánkat, és mint a királyok, pontosan leülünk a gép elé. Telefonon egyeztetve egyszerre elindítjuk a darabot, ha van szünet, ahogy a „valóságban” is tennénk, kimegyünk friss levegőt szívni és beszélgetni, megvitatni az első felvonást, majd folytatódik a szórakozás. Az előadás végén gyömbérsörrel és portóival (vagy mikor mivel) koccintunk és kielemezzük a látottakat.”Kérdésünkre Erzsébet - akiből csak úgy sugárzik a jókedv és az életigenlés - azt is elmesélte, hogy nem csak színházban voltak már így, néztek hangversenyt és tervben vannak az online bejárható kiállítások is.

 

És, hogy honnan ez az örökös jókedv és derűlátás?

 

„ Az élet tanított meg rá. Egy gerinc műtét alkalmával túlaltattak, már odaát jártam, mikor vissza hoztak ebbe az életbe. Sokáig haragudtam miatta, nem értettem, hogy miért kellett visszatérnem. Ma már hálás vagyok érte, hogy itt lehetek, minden perc, minden óra, minden nap egy ajándék, mert azzá varázsoljuk. Nyilván Nekem mint örökmozgó, utazó embernek, szintén nehéz ez a helyzet, de a kreativitás és a párommal, barátaimmal, családommal folytatott beszélgetések sokat segítenek, így mindenkinek azt tanácsolom, hogy beszélgessenek telefonon, vagy az interneten, találjanak ki hasonló programokat, mert az emberi szó, egy jó beszélgetés mindennél többet ér.”

©2020 Zsiráf Diákmagazin - Készítette: Zsiráf Kreatív Ügynökség

Keresés